Az önellátás magasiskolája

  Ez az a fejezet amelyben bele bancsulhat az olvasó az önellátás valós értelmébe. Tudom, hogy bárki más az önellátás alatt azt vizionálja, hogy a tyúkok kapirgálta kertben zöldségeket termeszt leginkább magának. Csak hogy ne kelljen osztozkodnia mással. Sajnos ennek semmi köze az önellátásnak. Pusztán egy dicséretes tevékenység. Az önellátás csak ott tud megvalósulni ahol csoportokba szerveződve osszák be a tevékenységek mikéntjét. Akkor éri el a teljességet, amikor már száz ember tud egymásra hangolódni. Minél több ember csatlakozik hozzá, annál változatosabb az emészthető választék. Legalább ezer szorgos kéz kell ahhoz, hogy semmi se hiányozzon a fazékból. Szükség van hát a család minden tagjára. Nem lesz nagy buli az önellátósdi fél családokkal. Amiben nincs benne a családod abban te se legyél benne. Nincs az az önellátásra hangolódó csoport, ahol bármi is működne szimpla egyénekkel. Ebből nem önellátás lesz, hanem haverkodás és egyenrangú ötletelés. Kicsinyes önzés fogja körülvenni minden egyes megtermett káposzta fejet. Gondolom ezt már mindenki tapasztalta, aki önellátásra adta a fejét és behaverkodta magát egy ilyen jellegű csoportba. Egy helyben topogás, de a paradicsom szép piros. A gyakorlatban mindenki a saját kertjére büszke és nem a közösen elért dolgokra. Közösen elért dolgok ugyanis nem teremnek. Bemutatom hát, hogy a Komiszoknál hogyan működik az önellátás. Kukkoljunk be a kulisszák mögé.